Nem szerencsés a gyermekek előtti veszekedés és verekedés. Ez súlyos pszichés károkat tud okozni a gyerekben és negatív irányba befolyásolja a mentális jóllétét és érzelmi stabilitását.
Bizonyos fogalmakat érdemes megismerni a szülőknek, mint például, hogy mit jelent a veszélyeztetettség:
A Gyermekvédelmi Törvény szerint olyan – magatartás, mulasztás vagy körülmény következtében kialakult – állapot, amely a gyermek testi, értelmi, érzelmi vagy erkölcsi fejlődését gátolja, vagy akadályozza.
A másik fogalom az érzelmi bántalmazás: 
Egy gyermek érzelmeivel való tartós visszaélés, amely a gyermek érzelmi fejlődésére súlyos és tartósan káros hatást gyakorol. Ide tartozik a gyermekekben az értéktelenség, a szeretetlenség, a nem kívántság és a hasznavehetetlenség érzésének keltése, amely alacsony önértékeléshez, az önelfogadás képtelenségéhez, kötődési nehézségekhez vezethet. Jelentheti az életkornak, vagy a fejlettségnek nem megfelelő elvárások támasztását a gyermekkel szemben (pl. a szoba-tisztaság idő előtti erőltetése, a képességekhez nem igazodó iskolai követelmények). Ide tartozik a gyermekekben állandó félelemérzet, vagy szorongás keltése, megszégyenítés, állandó kritizálás, az érzelmi zsarolás, a gyermek kihasználása. Az érzelmi bántalmazás súlyos formája az olyan élethelyzet, amelyben a gyermek szem- és fültanúja más, igen gyakran édesanyja, bántalmazásának. Az érzelmi abúzus a gyermekkel szembeni rossz bánásmód minden formájában megtalálható, de külön is felléphet. 
Stressz traumát okozhat gyermekkorban. A kora gyermekkori fejlődési trauma kiváltképp gyerekkori érzelmi és pszichés bántalmazás miatt alakul ki, főleg ha az családon belül történt. Dr. Máté Gábor orvos pszichiáter meghatározása szerint a trauma az, ami bennünk az esemény hatására belül történik. Ha trauma ér minket, leszakadunk magunkról és megjelenik az énünkkel kapcsolatos szégyen, vagyis elveszítjük az önmagunkkal való kapcsolatot. A gyerekeknek nincsenek meg a tapasztalataik és a szavaik ahhoz, hogy kezelni tudjanak egy fenyegető helyzetet, így ők sokkal sebezhetőbbek a traumatizációval szemben. A korai élmények ráadásul meghatározó mértékben formálják a fejlődő agyat. Egy négyéves gyerek agyának mérete már csak 10 százalékkal kisebb egy felnőtténél. Ebben a kritikus időszakban az agy még rendkívül plasztikus, de sérülékeny is. Ezért az életünk kezdeti szakaszában szerzett tapasztalatok nagyon meghatározóan formálják a fejlődő agyunkat. Kisgyermekeknél nagyon fontos, hogy megnyugtassuk őket, hogy nem miattuk volt a veszekedés, mivel ilyenkor a gondolkodásuk még nagyon én-centrikus és hajlamosak mindent a saját tetteik következményeként tekinteni.
Amennyiben a szülök képesek arra, hogy nézeteltéréseiket higgadtan és eredményesen lerendezik, azzal jó példát tudnak mutatni gyerekeiknek. Így ők megtanulhatják, hogy a konfliktusok nem mindig rosszak és jó megoldáshoz, kompromisszumhoz, kibéküléséhez is vezethet. A legfontosabb a gyermekünket biztosítani arról, hogy viták a párok közt előfordulnak ugyan, de attól még a szülők szeretik egymást.
Irodalom:
 Daniel Gottlieb: Szívből élni és szeretni, nyitott szívvel szeretni  Park Kiadó

A szülői kiégést kutatta két belga pszichológus 2018-ban Moira Mikolajczak és Isabelle Roskam. Azt látták, hogy a munkahelyi kiégés és a kisgyermekes szülők körében hasonló jelek mutatkoznak a mindennapokban. Az általuk leírtak szerint a szülői kiégés jellemzői a következők: 
•	A mindennapi szülői feladatokkal járó stressz okozta érzelmi, fizikai és lelki kimerülés krónikus szintje jelenik meg
•	amikor a szülő úgy érzi, hogy a feladatra alkalmatlan
•	a szülő gyermeke iránt érzelmi eltávolodás 
•	nem képes örülni gyermekének
•	mindennapjaira a levertség és a negatív beállítódás jellemző
•	a mindennapokban állandó fáradtságot érez
•	a gyermekneveléshez alkalmatlannak érzi magát
Egy párkapcsolatban nagyon fontos a feladatok megosztása.
A mai modern apák szívesen bekapcsolódnak a gyermekek nevelésébe és tevékenyen részt kívánnak vállalni benne. Nem okoz nekik gondot az esti meseolvasás, fürdetés vagy a közös játék. Érdemes megbeszélni, hogy a házimunkában kinek mi a feladata, hiszen ez a munkamegosztás segít abban, hogy egy kicsit tehermentesítsük egymást. A nagymamákat és a barátnőket is érdemes egy–egy órára bevonni, amíg mi elszaladunk a fodrászhoz vagy jóga órán veszünk részt. Bármi, ami segíti a szülőt feltölteni érzelmileg és testileg az nem csak neki jó, hanem a gyermekének is. Szülőnek lenni nagy kihívás, hiszen minták vagyunk a gyermekünknek, ami óriási felelősség és öröm is egyben.
Irodalom: Bruno Bettelheim (2014): Az elég jó szülő Kiadó: Park Kft

Manapság a családban lévő apából a családért lévő apa lett. Egy férfi ma azt tartja elsődleges apai feladatának, hogy a család egzisztenciáját megteremtse. Egyszerűen fogalmazva, manapság a férfiak a munkában töltik az egész életüket, miközben egy jelentős része családi idő kellene, hogy legyen. Az apa hiánynak vannak tünetei. Tévesen sok férfi azt gondolja, hogy a gyermek első éveiben az anya el van a kicsivel otthon, más dolga sincsen, jó ez így. Ez óriási tévedés. Valójában pótolhatatlan az, ha akkor ott van az apa és így ki tud alakulni egy mély, apa-gyermek kapcsolat, ami majd a kamaszkort is kibírja. Másképpen ez nem megy. Szerencsére manapság egyre több apa veszi ki részét a gyermeke etetésében, pelusozásában és fürdetheti, amíg az anya elkészíti a vacsorát. Az apa semmit sem veszít ettől a férfiasságából, minden ilyet másképp fog csinálni, mint az anya. Nagyon jó is ez, ha jó a végeredmény. Másképp játszik, másképp gondoskodik, és pont erre az apai másságra van szükség. Az apa, aki jelen van, ösztönösen a világgal ismerteti meg a gyermeket, míg az anya a megkérdőjelezhetetlen szeretetet és biztonságot adja. Ahol ott az apa, és jó az apa, szívvel-lélekkel odateszi magát, figyelmet, időt, fáradtságot szentel a gyermekre, szemébe néz, türelemmel meghallgatja, akkor az a gyermek az élet minden területén jobban teljesít. Jobb a párkapcsolata, szerencsésebb a házassága, jobb az iskolai teljesítménye, a pályafutása.
Irodalom:  
Peter Ballnik (2012): Apák kézikönyve Kiadó: Móra könyvkiadó 

Az hogy kiből milyen felnőtt lesz három tényező határozza meg:
1. Öröklés: döntően idegrendszeri adottságok, idegrendszer működése (központi és vegetatív), belső elválasztású mirigyek, csont-, izomrendszer, érző és mozgató szervezet, testalkat stb.
2. Környezet: amibe születünk, és ahogyan élünk. Fontos a személyi és biológiai környezet.
3. Nevelés: irányított - pozitív tartalmi céllal tett környezeti hatás, tehetséggondozás.
A szülő jó, ha ismeri a gyermekneveléshez a fejlődés szakaszait és az életkori periodizációt, ezek a következők: 
	Csecsemőkor: 0- 1 éves korig tart. Nagyon fontos a feltétlen elfogadás
	Kisgyermekkor:1 - 3 éves korig tart. Korlátokat meg kell tanulnia és ez az érzéki érdeklődés szakasza
	Óvodáskor: 3 - 6 éves korig tart. Szabadságot kell adni a tevékenységeihez Szubjektív érdeklődés szakasza
	Kisiskoláskor: 6 - 10 éves korig tart.  Feladatokat kell végeznie és ez a tárgyilagos érdeklődés szakasza
	Serdülőkor:10 - 17 éves korig tart.    Identitás keresése és állandó tárgyilagos érdeklődés szakasza
	Ifjúkor:17 -35 éves korig tart. Az intimitás megélése, családalapítás

Mit érdemes még a szülőnek ismerni és megfigyelni gyermekénél? 
A gyermek bizonyos személyiségvonásokat már születésétől fogva hordoz, és a későbbiek-ben sem szűnnek meg. 
Ezek olyan általános jellemzők, melyek közül három valóban tartós: 
1.	A gyermek aktivitás szintje
2.	A barátságosság mértéke
3.	A gyermek érzelmi élete

•	A gyermek aktivitás szintje, vagyis hogy az adott gyermek mennyit mozog, játszik, illetve mennyi időt tölt passzívan. 
•	A barátságosság mértéke, vagyis hogy a kisgyermek mennyire nyitott, milyen könnyen ismerkedik új emberekkel, helyzetekkel. 
•	Az érzelmek mintázata, vagyis hogy a kicsi kiegyensúlyozott-e, avagy szorongó. Ezek, úgy tűnik, velünk született adottságok, és létrehozzák a csecsemők közti első különbségeket. 

Így beszélhetünk könnyű, lassan felmelegedő és nehéz babákról aszerint, hogy milyen gyorsan képesek alkalmazkodni környezetükhöz. A fenti vonások minden embernél másként jutnak kifejezésre, a temperamentumból jellegzetességek tehát nem határozzák meg közvet-lenül egy ember személyiségét. Gyakori példája ennek, hogy egy társas helyzetekben kevés-bé bátor kisgyermek felnőttként szinte beleveti magát a társasági életbe, hogy félszegségét legyőzze.

A korai hatások meghatározóbbak, mert ezekre épülnek a továbbiak. 



Irodalom:

Cziegler Orsolya (2014): Okos gyerekek, gyerekes felnőttek-IQ vagy EQ? Kiadó: Saxum

Donald W. Winnicott(2000): Kisgyermek, család, külvilág Kiadó: Animula

A tehetséges gyermekre jellemző, hogy kérdései szokatlanok. Továbbá szeretné tudni, hogyan működnek a dolgok. Összefüggéseket talál ott is ahol más nem. Ha valamit a fejébe vesz azt meg is teszi. Kitartóan megragad az őt érdeklődő feladatoknál. Rendkívül élénk a képzelete. A szülő feladata, hogy biztosítsa az érzelmi biztonságot, a szabad gondolkodást, az új befogadásának képességét. Adjon erőt és bátorságot ahhoz, hogy felnőttként teljes odaadással küzdjön majd a jövő akadályainak megoldásáért.
A tehetséghez nélkülözhetetlen a szorgalom, az erőfeszítés és a kemény munka, melyet érdemes figyelni a szülőknek, hogy meg van –e  gyermekükben.
Irodalom:
Erika Landau (1990): Bátorság a tehetséghez Kiadó: Budapest Calibra
Franz J. Mönks - Irene H. Ypenburg(1998): A nagyon tehetséges gyermek   Kiadó: Akkord

A szabályok kialakítása gyerekekben és felnőttekben kialakít egy belső nyugalmat és kiegyensúlyozottságot. Az, hogy a kicsi gyerek hogyan fogja használni a digitális eszközöket az egy hosszú folyamat. Tulajdonképpen a tanulási folyamat a születés pillanatától indul el. A gyerekek nulla éves kortól látják és hallják szüleik eszközeinek, internethasználatának a magatartásmintáját. A babákra hatással van, ha az édesanya szoptatás közben a telefonját vagy a TV-t nézi. Ilyenkor az ember felvesz egy faarcot, rezzenéstelenné válik, nincsen szemkontaktus a babával. Nem érti, hogy miért nem reagál az ő gesztusaira, jelzéseire ez által ingerültebbé, feszültebbé válik. A tipegők sem értik mi van az anya és apa kezében.
Melyek, azok a szabályok, amit a családban érdemes lefektetni: 
Tiszteljük az étkezést és nem mobilozunk, nem netezünk közben.
A jelszavakat rendszeresen cseréljük.
Ha új alkalmazást töltünk le, mindig végignézzük a biztonsági beállításokat.
Lefekvés előtt nem használjuk a mobiltelefont és az internetet.
Nem használjuk a telefont vezetés közben és amikor úttesten megyünk át.
Tiszteletben tartjuk más emberek magánéletét. Hozzájárulást kérünk azoktól, akik a fotón vagy a videón vannak.
A mobiltelefon és az internetes aktivitások a magánélet részei.
Odafigyelünk arra, hogy egyensúlyban legyen az az idő, amit netezéssel, és amit azon kívül töltünk, például edzés, olvasás, kirándulás stb.
Beszélgetünk egymás online időtöltéseiről. Nem adjuk ki a személyes adatainkat, jelszavainkat senkinek, aki a neten kéri.
Elkerüljük, hogy rossz titkaink legyenek, azonnal szóljunk annak a felnőttnek, akiben megbízunk.

Amennyiben két éves korától már vettünk neki a boltban például csokoládét és ott megehette, akkor a dackorszakban, ami három – négy éves kortól kezdődik nehéz lesz leszoktatni erről. Ebben a korban a gyerekek érzelmileg vezéreltek, tehát nem a józan ész vezérli őket, viszont nagyon könnyű a figyelmüket elterelni -„Nézd, ott megy egy aranyos kiskutya” - fontos, hogy ezt egy más hangszínnel mondjuk– míg eddig csak ordított, földhöz vágta magát, most teljesen nyugodt hangon megkérdezi-„Hol van a kiskutya?” már el is felejtette mit is akart az előbb. Legfontosabb, hogy nyugodt maradjon az édesanya vagy az édesapa. Amennyiben a földön fekszik érdemes magasra emelni, ha nem rugdos túlzottan és eltereljük a figyelmét „Nézd, ott repül egy repülő” Összegezve: Fontos a szülői higgadt közöny, hiszen a gyermek magatartását érzelmileg színezett központok vezérlik és nem a józan ész.
Irodalom: Vekerdy Tamás (2001): Gyerekek, óvodák, iskolák Kiadó: Saxum Bt. 

A gyermek maximális szülői figyelemre vágyik, ezért amikor osztoznia kell rajta, az már a konfliktus forrása. Ezért a testvérféltékenység megszüntetése nem lehet valóságos célunk. A féltékenység viszont enyhíthető. Fontos, hogy felkészítsük a nagyobb testvért a kistestvér érkezésére. Érdemes a baba megszületése előtt elkezdeni felkészíteni a nagyobb gyermeket a kicsi érkezésére. Mert ha nem készítjük fel a testvér érkezésére, akkor az addig szófogadó gyermek veszekedni kezd a társaival, vagy újra elkezd bepisilni. Ne gondoljuk azt, hogy mindent ugyanúgy meg tudunk tenni, mint az első gyereknél. Abban a családban, ahol már van egy gyerek, nem lesz síri csönd, ha alszik a pici. Azért sem tudjuk az összes figyelmünket megadni neki, mert a nagyobbnak is szüksége van ránk. Lényeges, hogy bizonyos időközönként mindenkinek jár egy kis külön program anyával és apával. Elég az, ha csak együtt kiszaladnak egy tejért a boltba. Fontos azonban tudatosítani, hogy ez most egy külön program.
Amire még oda kell figyelni a szülőknek, hogy igazságot tegyenek a vitákban. A gyerekeket meg kell tanítani a konfliktusok kezelésére. Természetesen minél kisebbek, annál inkább szükséges a szülői beavatkozás. Ezek azonban korlátozódjanak magára a cselekvésre. Például nem szabad bántani a másikat, nem szabad elvenni a játékot stb. Ezeket a döntéseinket pedig minden esetben indokoljuk. Nemcsak a testvére játékát, hanem a másik gyerekét sem szabad elvenni, ez egy alapszabály. Ne a gyereket minősítsük, és ne a kapcsolatukra fókuszáljunk, hanem a helyzetet kezeljük. Igazságot tenni a gyerekek között azért nem tudunk, mert soha nem tudhatjuk biztosan ki kezdte a konfliktust. A testvérféltékenység valamilyen formában mindenhol megjelenik, minden életszakaszunkban.
Irodalom: Adele Faber - Elaine Mazlish(2014): Testvérek féltékenység nélkül - Gyakorlati tanácsok testvérek neveléséhez Reneszánsz Kiadó

A mai szülő számára az a legfontosabb, hogy ne az információkat habzsoljuk, hanem álljunk meg és figyeljük meg jól a gyermekünket. Ha ezt megteszik, a szülők szabadon választhatnak és dönthetnek, arról hogyan neveljék a gyermeküket, milyen értéket tudnak neki átadni és hogyan éljék meg a közös életüket. Mit is érdemes végiggondolni?
	Ki is az én gyermekem?
	Ki vagyok én?
	Hová haladok?
	Miben tudok példát mutatni neki?
	Miben más ő, mint én? Fontos, hogy ráismerjünk arra, hogy gyermekem más, mint én.
	Fel kell ismernem, hogy mire van szüksége, meg kell tanulnom a kifelé figyelés helyett a befelé figyelést és akkor képesek leszünk meghozni azt a döntést, amire a gyermekünknek szüksége van.
Amennyiben jól megfigyeltük gyermekünk képességeit, akkor helyesen tudunk dönteni, hogy  milyen programokon vegyenek részt. Rengeteg gyermekeknek szóló tanfolyamot ajánlanak a szülőknek, nagy a választási lehetőség ezért fontos, hogy helyes ismeretünk legyen a gyermekünkről. Nem érdemes több tanfolyamra beíratni, mert nem hagyunk időt a feldolgozásra és a leülepedésre. Nem szabad, hogy szülőként a programok irányítsanak bennünket, hanem nekünk, felnőttként kell irányítanunk, megválogatnunk a programokat.
Nagyon fontos, hogy legyen a gyerekeknek szabad játék ideje is, amikor az élmények, a befogadott új információk leülepedhetnek.

Irodalom:
Vekerdy Tamás (2013): Jól szeretni?- Tudod-e, hogy milyen a gyereked? Kiadó: Kulcslyuk

Egy pár gondolatot szeretnék felsorolni, amire érdemes odafigyelni egy párkapcsolatba: 
-	Figyeljenek egymásra
-	Fontos tudni, hogy a másik fél hogyan érzi magát
-	Merjék elmondani őszintén egymásnak az érzelmeiket
-	Szánjanak időt egymásra
-	Apró kedvességgel és figyelmességgel lepjék meg egymást
-	Ne legyenek magas elvárások és számonkérések a kapcsolatban, hanem őszinte beszélgetések történjenek meg a mindennapokban
-	Közös kirándulások, ünnepek, színház és mozi látogatások stb.

Irodalom:
Vekerdy Tamás (2013): Érzelmi biztonság- Mit kell(ene) tudnunk a gyerekekről és magunkról? Kulcslyuk Kiadó

Gyermekkorban már a lányok szívesen babáznak, amelyben eljátsszák az anyai szerepet. Az anyaság érzése velünk születik. A gondoskodás valakiről szintén megjelenik már gyermekkorban, ezért kérnek állatokat, akikről gondoskodhatnak, vagy a plüssjátékukkal játsszák el az etetgetést, altatást stb.
Francois Dolto szerint: „…az anyaság kezdettől fogva ott lakik a nőben, a kislányban, a kamaszlányban egyaránt, és ahogy egyre inkább teljesedik ki a női szerepeiben, anyában akkor érik, amikor saját gyermeke születik.
Nem attól leszünk anyák, hogy gyermekünk születik, hanem fokozatosan válunk azzá, hiszen ezt a szerepet folyamatosan tanuljuk, amíg a gyermekünk felnövekszik. Szülés után az egész világot elkezdjük más szemmel nézni. Sokkal érzékenyebbek leszünk a körülöttünk zajló eseményekre, mint például a kutyák túl hangosan ugatnak a szomszédban, jobban odafigyelünk a bántalmazott gyermekekről és a háborúkról szóló hírekre. Az anyaság szerepében gyorsan kell követnünk a változásokat, hiszen gyermekünk folyamatos fejlődését követnünk kell, mire az egyik akadályt megértjük és alkalmazkodunk a korosztályához, addigra ő már a következő fázisba lép. A folyamatos változáskövetésben maradunk mindig nagyon fiatalok és vidámak a gyermekeink jelenlétében. 
A szülők dolga, hogy felneveljék gyermeküket és azután engedjék repülni.
Irodalom
Daniel N. Stern (2006): Anya születik Animula Kiadó

Az óvodáskorú gyermekek jellemzője az érzelemgazdagság és a monománia. Ez a gyermekkor legszebb és legérdekesebb, legártatlanabb kreatív korszaka, amit érdemes humorral és odaadással átélni. Főleg ez a szülőnek a gondja és nem a gyermeké, mert a gyermek igazán boldog, hogy száz százalékig megéli és átéli a dolgokat. A kisgyermek még képes egészen más perspektívából látni és szabadon megélni a dolgokat, míg a felnőtt már saját személyiségének a rabja.

Nagyon fontos, hogy a szülő a gyermeknevelésben ne törekedjen a tökéletességre és ne keserítse meg az életét a másoknak való megfelelésben. A szülő is jó gyermek volt egész életében, azért jutalmazták, mert úgy viselkedett, ahogyan mások elvárták? Ahhoz, hogy gyermekét ne a szorongás érzése bénítsa meg, meg kell tanítani küzdeni. Amennyiben hibázik, fogadja el. Biztassa arra, hogy saját véleménye legyen, és azt ki is merje mondani. Egyszóval ösztönözni kell arra, hogy bátor legyen. Hogyan is érhetjük el ezt?  Példát mutassanak a szülők, például merjenek panaszt tenni az étteremben, ha nem megfelelő az étel. Hagyják dönteni a gyermeket és ösztönözzék arra, hogy legyen saját véleménye. Néha azzal teszünk a legtöbbet, ha hagyjuk őket küzdeni és kikecmeregni a pácból. Saját teljesítményére legyen büszke, amit kitartással és szorgalommal készített el. Tanítsuk meg az udvarias beszédre ”Kérlek szépen…Mi lenne ha…”A külsejét el kell fogadni és a szülőnek is fontos, hogy a külsejét ne ócsárolja, mert gyorsan átragadhat a gyermekére. A visszahúzódó gyermek belebújhat egy gőgös parancsolgatós királykisasszony szerepébe. Mesélni kell bátor gyermekekről és a mese után közösen beszélgetni róla.
Irodalom: Cark- Johan Forssén Ehrlin (2019): Bátor Borka mindent megold Kiadó: Kolibri
 ISBN: 9786155591143

Jól dicsérni nagyon fontos a kisgyermekek számára, hogy személyiségük helyes irányba fejlődjön. Ha a szülő úgy dicséri gyermekét, hogy ő a legjobb, a legügyesebb mindenben annak keserű csalódás lesz a vége. Amikor a szülők és nagyszülők megtapsolják az első lépésnél, vagy mert szépen színez, egyedül felöltözik. Úgy tűnik minden, amit tesz, ámulatba ejtő és csodálatos. Ezért a kisgyermek úgy kezd gondolkodni, mint akinek kevés erőfeszítéssel minden nagyszerűen sikerül. Amikor bekerül, a bölcsödébe vagy az óvodába akkor szembesül vele, hogy van, aki még szebben színez, hamarabb felöltözik, vagy éppen szebben énekel nála. Szembesülnie kell azzal, hogy nem rá irányul az összes figyelem és neki fájdalmas tapasztalás útján kell majd rájönnie, hogy a róla tükrözött kép hamis volt. Nem igaz, hogy ő a legszerethetőbb kisgyermek a földön, mert az óvodapedagógusnak van még más kedvence is rajta kívül. Ezért érdemes a valóságos alapokra törekedni a dicséretben. Lehet és kell is dicsérni a gyermeket, de nem kell sztárolni. Kell a szóbeli dicséret, de olyankor inkább az erőfeszítést méltassuk.

Először is érdemes közösen átbeszélni, ki hogyan gondolja a következőket: például az anyagiakról, hogyan is osszuk be a megszerzett jövedelmünket.  Legyen –e közös a kassza, vagy külön kassza legyen, minden megoldás jó lehet. Létrehozhatunk közös bankszámlát vagy megtarthatjuk a két külön számlát is. Minden kapcsolatban a párok saját igényeinek, életének és céljainak megfelelően kell kialakítania a pénzügyi szokásokat, a legfontosabb a közös megbeszélés. A másik fontos kérdés a kinek mik a céljai és tervei. Központi kérdés, hogy mikor szeretnénk gyermeket és hányat. A másik téma az otthon kialakítása, hol is lakjunk? Lakásban, kertesházban vagy a másik meglévő lakásában? A hosszú távú párkapcsolatnak és a házasságnak az egyik legfontosabb alapja, hogy a pár együtt, egy irányba változzon. Figyelnünk kell egymás szokásaira, barátaira és egyéni előmeneteli terveinket is meg kell tervezni, szervezni és közösen kialakítani, hogyan tudjuk egymást segíteni az egyéni célok elérésében.

Irodalom: 
Gary Chapman (2010): 12 dolog, amit jó lett volna tudni a házasság előtt Kiadó Molyok

Amennyiben ez már megfogalmazódik egy szülőben, hogy a szégyen szó árthat –e, ez már nagyon jó jel, hogy elindultunk egy jó úton. Hiszen a szüleinktől is mind megkaptuk gyermekkorunkban „Mit csinálsz, szégyelld magad”. A megszégyenítés beépült a szülő nevelési stratégiájába. Láthatatlan érzelmi nádpálca szerepét tölti be. A szégyen fogalma: annak a gondolata és érzése, hogy rossz vagyok. Méltatlan a szeretetre, elfogadásra. A szégyen, bénító energetikailag szinte mínuszos érzelem. 
Milyen kárt okoz a szégyen?  
Gátol és kényszerpályákon tart. Leblokkolunk tőle. Csigaházunkba húzódunk.
Megbetegít, lelki probléma gyökere a szégyentől való félelem (önértékelési problémák, pánik, fóbiák, evészavarok stb.)
Nehéz kivonni magunkat a hatása alól. Az ember szociális lény. Mindennél jobban vágyunk arra, hogy jónak, szerethetőnek érezzük magunkat. 
A szégyen ennek a pozitív előjelű kapcsolódásnak az elvesztése,  pont ezért annyira hatékony,  ha gyermeknevelésről van szó.

Maradjon, mindig csak a szülője ne próbáljon meg edzője, tanára lenni.
Fejlődését ne siettesse külső elvárások miatt.
Ne hasonlítgassa másokhoz, csak saját magához.
Az óvodáskorú gyermek érzelmileg tesz mindent, játékában, rajzaiban ezért nem kell a tökéletes megoldást várni.
A közös tevékenységek mindig a gyerek szintjéhez igazodjanak.
Amennyiben a gyermek ügyesnek, tehetségesnek tűnik valamiben, teret kell adni a kibontakozáshoz, de nem szabad erőltetni, mert az gyakran csökkenti a motivációt.
Jó, ha a gyermek teljesítményét, szorgalmát és kitartását rendszeresen elismerjük.
Dicsérjük meg, ha kisebb testvérének vagy az időseknek segít, ha gondoskodik egy kisállatról, vagy ha őszinte és bemeri vallani a hibáját.
A legfontosabb, hogy a szülő éreztesse gyermekével, hogy önnek ő a legjobb, a legszebb és a legszeretnivalóbb!

A hétköznapi boldogságunkért apró lépéseket érdemes tennünk, mint például:
-	A reggeli ébredésnél egy simogatás, egy gyors csók, hiszen a szeretetteli érintésnek nagy jelentősége van. Az apró figyelmességek, a folyamatos testi érintkezés hozzájárul az intimitás fenntartásához.
-	A munka után érdemes egymást hazavárni. Mert nem mindegy hogyan fogadjuk párunkat egy külön töltött nap után. A szemünkben jó, ha látszik az érdeklődés a párunk iránt.
-	Fontos, hogy elengedjük a stresszt. Az esti vacsoránál adjunk időt a másiknak, hogy az kifújja a felgyülemlett feszültséget és elmondja a problémáit.
-	Jó, ha tudjuk, hogy milyen kihívásokkal néz szembe. A reggeli induláskor egy rövid, de nem felületes kérdés és párunk ez által is egész nap érzi majd a támogatásunkat.
-	Éljük meg az örömteli pillanatokat. A bensőséges, szeretetteljes, őszinte légkör megteremti a bizalmat.
-	Bármilyen vitás helyzet alakuljon is ki, úgy zárjuk le, hogy ne maradjanak utána feloldatlan sérelmek, melyek, félreértések sorozatát indíthatja el. Legyen megoldás a vitás helyzetekre.

Amennyiben a nő, a feleség, az anya belül jól érzi magát, akkor a család is jól van.
Első lépésként javasolt az őszinte beszélgetés ahol elmondjuk hol hibáztunk, mi az, ami fáj neked ebben a kapcsolatban, mivel okoztuk ezt a fájdalmat. Lényeges, hogy csendben, higgadtan és türelmesen hallgassuk meg egymást. Ehhez viszont nagyon fontos, hogy  a férfi és a nő nyitottak legyenek a változásra. Szükségesek a közösen megélt élmények, mint sétálgatások „milyen jó, hogy nekem adott az ég és mellettem vagy”, kirándulások, születésnapok, évfordulók stb. 
A családi életnek legnagyobb értéke a közösen megélt élmények gyűjtésének van, hiszen későbbiekben erre emlékezünk vissza. Mint tudjuk, a külső vonz, de a belső megtart!
Nincs telefonhasználat a beszélgetés alatt „Örülök, hogy a telefonodat nem felejtetted el kikapcsolni és a táskádban hagytad!”
Amikor egy családot kialakítunk nagyon fontos, hogy a szülői házról egy kicsit leváljunk, hiszen egy új családot kell kialakítani a saját értékrendünknek megfelelően.
Lényeges, hogy a szülőktől való függőséget felszámoljuk. A saját sorsunkról magunk tudjunk dönteni.
A párkapcsolat legnagyobb hozadéka, hogy jobbá váljunk egymás által. 
Javaslom a következő szakembert:
Csomortáni Domokos Zoltán klinikai szakpszichológus, pár- és családterapeuta honlapja Terápiás rendelő: 1126 Budapest, XII. ker., Ugocsa u. 10. 
Irodalom:
Novák Éva (2009): A családról mindenkinek Kiadó: JATEPRESS 
V.Kulcsár Ildikó (2017): Segítség, nyakunkon a családunk!- Szeretetiskola- kezdőknek és haladóknak Kiadó: Central Médiacsoport Zrt.

Minél biztonságosabb az érzelmi kapcsolatuk a szülőkkel, annál valószínűbb, hogy az ikrek képesek lesznek sikeresen egyéniségük kibontakozására és a szülőktől való leválásra. Mi szükséges ehhez?
•	Külön töltött időre, a szülő kizárólagos figyelmét élvezze.
•	Különböző ruhákkal, saját darabokkal és ruhásfiókkal.
•	Külön játékokkal, önállóan birtokolt „kincsekkel”.
•	Semmi összehasonlítás, skatulyázás.
•	A gyerekek egyéni érdekeiknek a figyelembe vétele, nézeteltérésnél a megegyezésre törekedjünk például, ha az egyik kakaót kér a másiknak is kínáljuk fel.
•	Néven szólítással, a nevek sorrendjét érdemes keverni.
•	Természetesen kezelve az ikerséget, ha nagy hangsúlyt kap, teherré válhat a gyerekeknek.
•	Bátorítva őket külön barátok keresésére.
•	Emlékek gyűjtése külön dobozokba, például hajtincs, bábszínház jegy, fotó.

Erre a fejlődési fázisra a nagyfokú egocentrizmus jellemző. A gyermek kezd személyisége tudatára ébredni, felfedezi, mit jelent valamit birtokolni, de még nem teljesen tisztázott számára, hogy a dolgok mások tulajdonában is lehetnek.
Beszélgessünk az osztozkodással kapcsolatos aggályainkról empatikusan. Érdemes a megfelelő kérdést feltenni: 
„Aggódsz, hogy nem kapod vissza a dömpert?”  „Attól félsz, hogy te kimaradsz a játékból?”
Segítenünk kell azonosítani a saját érzéseit. Ez a felismerés idővel elvezet oda, hogy képes lesz mások érzéseit is dekódolni és reagálni rájuk.  A kisgyermekek jól olvassák az arckifejezéseket, megnevezni viszont nem tudják.
Kezelnünk kell a konfliktust: például amikor két gyermek ugyanazt a játékot akarja 
„Szerinted Lacika is játszhatna a lovakkal, ha neked már nem kellenek?”
Amennyiben nagy benne az ellenállás, ne erőltessük tovább.
Késleltetéssel is eredményt érhetünk el, mint például: biztatjuk arra, hogy várja ki a sorát és játsszon felváltva a többi gyerekkel.
Figyelemelterelés, ami a legsikeresebb ebben a korosztályban. Figyelmét egy másik játékkal elterelni.
Vendég gyermek jövetelekor készítsük elő a gyermekünket. A kedvenc játékát helyezzük biztonságba és beszéljük meg melyik játékot hajlandó odaadni.
Mindenből legyen dupla. Mindenből legyen több, mint például, kisautó, lapát, vödör vagy gyurma.

A legutóbbi kutatások kimutatták, hogy azok a szülök, akik sokat gügyögnek a gyermekeiknek, hozzásegíti őket ahhoz, hogy minél előbb megtanuljanak beszélni. 
A következő gügyögő szavak lehetnek, mint például si-hu-hú, vau-vau, dá-dá, tente…stb.
Hiszen a korai nyelvtanulás szempontjából, nem a szavak minősége, nem is a helyes kiejtés a legfontosabb, hanem a beszédstílus, illetve az a környezet, ahol a beszéd elhangzik. A 9 hónapos gyerekeken végzett felmérés szerint azok, akik gyakrabban hallanak kicsinyített képzővel ellátott vagy ismétlődő tagokból álló szavakat, gyorsabban tanulnak meg új szavakat 21 hónapos korukig.

Mint egy fiús édesanya és óvodapedagógusként is hosszú éveket dolgoztam az óvodában. Úgy gondolom a következő tulajdonságokra hívnám fel a figyelmet, ha gyermeket nevelünk:
A legfontosabb a szeretet, amelyet mindennap adunk magunkból a gyermekeknek. 
A türelem, amely különösen a dackorszakban, amikor hangosan kiabálja a gyermekünk „Én akarom”.
Mintát tudjunk adni a becsületes, boldog és egészséges élethez
Kedvesség a hangszínünkben, a feltett kérdéseikre türelmesen tudjak válaszolni és ne szakítsam félbe.
Igaz mondás jelenjen meg a mindennapi életünkben, szavainkban és tetteinkben.
„Az ígéret szép szó, ha betartják úgy jó” 
A hibák elkövetéséből lehet sokat tanulni és az nem baj, ha hibázunk, nem nevetjük ki őket.
A döntések meghozatalára neveljük kicsi kortól kezdve, hogy meg tanuljon helyesen dönteni.
A lopás kísértésébe ne essenek hiszen „Ami másé nem Tamásé!” Közmondás
Az irigység 
„Az irigység, csakúgy, mint a harag vagy a gyűlölet, önmagába visszaforduló, negatív érzelem. Azaz arra nézve fájó és káros, aki érzi.”
Náray Tamás

A büntetés helyett inkább a megbeszélésre és kibeszélésre adjunk helyet és időt.
Legyünk béketűrőek és igazságosak, hogy becsüljenek és szeressenek a gyermekeink.

Körülbelül 50 évvel ezelőtt a férfi volt az abszolút családfenntartó, a család „esze és feje”, az ő kezében volt a döntés a családot érintő minden területen. A férfi önmagában is az erő és a dicsőség szimbóluma volt, az ő feladata volt a munka és a pénzkeresés. A férfi megteremtette a gazdasági feltételeket a család működéséhez, érzelmi szinten pedig inkább a szigort képviselte. Napjainkra ez megváltozott. Valakinek persze még mindig ez a követendő példa, és elítélni nem is lehet érte, hiszen mindenki más környezetben, kultúrában, családban nőtt fel, más értékeket tanult és látott fontosnak. Ma is elvárás a férfiaktól, hogy erősek, önállóak és ambiciózusok, és ha kell harcosak is legyenek a család érdekében.
A mai párkapcsolatban a döntések közösek, a férfi ugyanúgy részt vesz a gyereknevelésben, bevásárlásban, rendrakásban, mint a nők. Közösen döntik el kinek mi a feladata az együttélés során. Az apás szülés is hozzájárult ahhoz, hogy közelebb kerüljön a szeretett nőhöz. Fizikailag és érzelmileg is támogathatja a férj a feleségét, otthon is tevékenyebben rész vehet a gyermekek körüli teendőkben. 
A férfi számára az egyik legértékesebb dolog az, hogy van mellettük valaki, aki hisz bennük. és abban a pillanatban, ahogy ezt elvesztik, az egész kapcsolat veszti értelmét. Egy férfi akkor tesz meg mindent örömmel a családjáért, ha cserébe rajongást és tiszteletet kap. Ez hajtja az életben, ez lelkesíti, és ez tölti el elégedettség-érzéssel. Egy férfi (ahogy bárki) csodákra képes, ha van, aki hisz benne. Nem kell őt megváltoztatni. Szeretni kell úgy, ahogyan megismertük őt, és folyamatosan megerősíteni önmagában.
A férfi szerepe, aki tanít, a tudás letéteményese, akinek bölcsessége révén a család biztos anyagi háttérben élhet, és ő a harcos, aki mellett biztonságban érezheti magát a nő és a gyermek.

Irodalom:
Csernus Imre. (2016). A férfi Kiadó: Jaffa Budapest.
Richard Rohr (2016): A férfi útja Kiadó: Ursus Libris 

Korábban a nőktől szinte teljes áldozatot követeltek, maguk is gyerekek voltak még, amikor belekényszerítették őket a szülők által gondosan kiválasztott érdekházasság elfogadásába. Egyértelműen a férfi alárendeltjei voltak, szinte semmihez sem volt joguk, nem tanulhattak, nem dolgozhattak. A nő volt a támogató, összhangteremtő az elfogadó és az alázat megtestesítője. Rendezte a család mindennapjait, vitte a gyerekeket az iskolába, megfőzte az ebédet, megírta a leckét a gyerekekkel, mosott, főzött, vasalt. Érzelmi szinten is főleg a támogatás, védelem, megértés volt a szerepe.
Napjainkra azonban ez sokat változott, manapság már nem olyan éles a határ a kapcsolatokban a női-férfi szerepek között, mint ahogy azt régen tették.
A nemi szerepek nem beskatulyázhatók és előre el nem dönthetők, mivel, hiába híve valaki az egyenlőségnek, ha az tönkreteszi a párkapcsolatot.
Mára a nők helyzete alapjaiban változott meg, szerelemmel választhatnak párt maguknak és iskolázottságban részesülnek, munkahelyüket maguk választhatják meg. Gyermekeik nevelését megoszthatják párjukkal és az otthoni munkákat is közösen végezhetik.
A mai reklámok azonban megerősítik a nemi sztereotípiákat, hiszen olyan termékeket ajánlanak a férfiak, mint fűnyírókat és számítógépeket, a nők pedig cipőket és tisztítószereket. Ezért a médiatartalmak növelik a nemi sztereotípiák elfogadottságát a nézők körében.
Úgy gondolom, hogy 40 év házasság után elmondhatom, hogy a nő klasszikus szerepe szerint ő a "hátország" a családnak. Ez sokkal nemesebb feladat, mint hinnénk, hiszen nem csak párunkat, hanem az egész közös életünket tehetjük boldoggá, ha felvállaljuk ezt a szerepet.
Fontosnak tartom, hogy egy nő legyen nőies, vidám, érzékeny a szépségre, melegszívű, gyengéd, kedves, szeresse a rendet és a tisztaságot. Legyen őszinte és becsületes, végezze a munkáját hittel, szakértelemmel és szeresse a gyerekeket. Tisztelje és fogadja el úgy a társát amilyennek először megismerte.
Irodalom:
Csernus Imre. (2015). A nő Kiadó: Libri Budapest.
F. Várkonyi Zsuzsa (2016): Tanulom magam Kiadó: Háttér
Sheryl Sandberg (2013): Dobd be magad Nők több szerepben Kiadó: Libri Budapest

Sokan kérdezték már tőlem, hogyan tudom összeegyeztetni munkámat a családi élettel, és a folyamatos tanulással. A párkapcsolati és családi problémák hátterében a munka és a magánélet közötti kiegyensúlyozatlanság lehet az egyik ok. A családi kapcsolatokra való odafigyelés, a gyermekek ellátása, a háztartás vezetése leginkább női feladat, így a nők esetében a munka és a magánélet közötti egyensúly megteremtése még nehezebb és csak kemény kompromisszumokkal lehetséges. Egy dolgozó nő nehezen éli meg, hogy az ő gyereke marad mindig utolsónak az óvodában, mert nem tud korábban érte menni, nem tud elég időt tölteni vele, és emiatt rossz anyának érzi magát. Az a kisgyermekes apa sincs könnyű helyzetben, aki a család anyagi biztonságának megteremtése miatt nagyon sok energiát fektet a munkájába, hétköznap este későn ér haza, szinte alig tud együtt lenni a feleségével, a gyermekeivel. Ezek olyan pszichés terhek, amelyek nagyon sok energiát vesznek el, és ha a munka miatt a magánélet történései állandóan háttérbe szorulnak, hosszú távon olyan stressz állapotot generálnak, amely nem hat kedvezően a munkavégzésre sem. Azért sem szerencsés a munka miatt a család elhanyagolása, mert a kiegyensúlyozott családi élet jótékony hatást gyakorol a testi egészségre, pszichés állapotra is. Ez az a közeg, ahol baj esetén a családtagok segítenek, támogatnak, valamint lazítani és regenerálódni lehet. Számos kutatás igazolta, hogy a kiegyensúlyozott párkapcsolatban élők kevésbé betegszenek meg, másrészt jobban tudnak a munkahelyi feladatokra is koncentrálni, hiszen a magánéletük, a "hátország" rendezett. Ahhoz viszont, hogy ez így legyen, időt kell szánni a partnerre, a gyerekekre, a tágabb családi és baráti kapcsolatokra is. Természetesen a munka és magánélet egyensúlyának megteremtése több tényezőtől függ, úgy gondolom boldogulásunk egyik kulcsa az érzelmi intelligenciánk, amelyre a családban és a munkahelyen nagy szükségünk van. Az érzelmi intelligenciánk, amely többek között magába foglalja az érzelmek azonosításának, a másik helyzetébe való belehelyezkedésnek a képességét, az együttműködés képességét a kompromisszum képességet és az önuralmat is. Nagyon fontos, hogy ezeket a képességünket folyamatosan fejlesszük.
Összegzésként talán levonhatjuk azt a következtetést, hogy a munka és a magánélet közti egyensúlyhoz szükségesek: 
•	A tudatosan megtervezett napirend.
•	Bármilyen feladatot végzünk legyünk benne teljes egészében.
•	Legyünk kreatívak és ha szükséges tervezzünk bátran újra.
•	Ne szégyelljünk segítséget kérni, egy megbízható barátunktól, ha szükségünk van rá

Irodalom:
Vekerdy Tamás(2013): Érzelmi biztonság Kiadó: Kulcslyuk 
Lee Bryce(1990): A sikeres nő nem férfi Kiadó: Novotrade, Budapest, ISBN: 9635851146

A közmondások is segítenek a gyermeknevelésnél, hiszen a gyerekeknek röviden kell elmondani, amit szeretnénk, hogy megvalósítsanak.
Közmondás: „ A kisgyermek kedves, amikor engedelmes”
Az első és legfontosabb, hogy indulás előtt beszéljük meg, hogy hova megyünk, mit fogunk ott csinálni és milyen viselkedést várok el tőle.
 Szerencsés, ha a bevásárló listát is közösen készítjük el vele, hogy mi az, amit venni fogunk és melyek azok az élelmiszerek, zöldségek és gyümölcsök, amelyet ő fog beletenni a kosárba. 
„ Étel ital, álom szükséges e három”
Fontos, hogy megbeszéljük mit hol fogunk találni a boltban.
Figyelnünk kell arra is, hogy a boltban túl sok az inger, amit a gyermek szemmagasságába helyeznek el.
Tájékoztassuk őt arról, hogy mennyi pénzt szándékozunk elkölteni a boltban és semmivel sem többet.
 A közös megbeszélés során példát mutatunk a pénz beosztására és, hogy csak azokat vesszük, meg amelyekre valóban szükség van. 
Fontos, hogy a megbeszélteket következetesen be is tartsuk.

A kisgyermeknevelésben az egyik legnagyobb szabály a következetesség és a másik, hogy igyekezzünk mindent röviden és egyszerű szavakkal elmondani, amit kérünk gyermekünktől.
Nagyon fontos tudnunk, hogy a kisgyermekek csak egy eseményre tudnak koncentrálni.
Mivel nagyon alacsony a termetük ezért kevés teret tudnak belátni.
A kisgyermekek nem képesek megítélni a mozgó járművek távolságát és sebességét, nehezen követik a környeztükben történő változásokat.
A közlekedési fogalmak, mint a gyalogátkelőhely még távol állnak tőlük, érdemes a színekre és a formákra felhívni a figyelmüket. A gyermekek 6-10 éves korukban értik meg a közlekedési szabályok fontosságát és szükségességét

Irodalom:
Ranschburg Jenő: Szülők könyve- a fogantatástól az iskolakezdésig

Vida Ágnes (2011): Babapszichológia - Lélek, viselkedés, fejlődés kétéves korig KULCSLYUK KIADÓ KFT. ISBN: 9789638902672

Három féle fegyelmezési módszert ismerünk általában:
A demokratikus szülő világos elvárásokat szab, mégis odafigyel a gyermekre, kellően rugalmas, és együtt oldja meg a problémát a gyermekkel. Ez adja a leghatékonyabb nevelést. 
A tekintélyelvű szülő kevésbé figyel oda a gyermekre, bár ugyanolyan világos elvárásai vannak, az ő szájukból gyakran hangzik el indoklásként a "mert azt mondtam" mondat. 
A túl engedékeny szülő odafigyel ugyan a gyermekére, de nem fegyelmez.
A legfontosabb először tisztázni mit jelent fegyelmezni:
A fegyelmezés arról szól, hogy megmondjuk a gyermekünknek, hogy melyik viselkedési forma elfogadható, és melyik nem, vagyis szabálykövetésre tanítjuk.
A fegyelmezés eszköze lehet a büntetés, például az, hogy a szobájába küldjük, a jutalmazás azonban sokkal fontosabb. Ha viszont valamit rosszul csinál, engedjük, hogy megtapasztalja a következményeket. A következmény bekövetkezte vagy a büntetés letelte után ne követeljük a bocsánatkérést, és ne tartsunk előadást, inkább segítsünk a gyermeknek, hogy mi szeretjük őt, mert ő jó, csak a viselkedésére haragszunk.
A nevelésnél vegyük figyelembe gyermekünk temperamentumát is: úgy válaszunk fegyelmezési eszközt, hogy az megfeleljen a habitusának, és ne akarjuk alapjaiban megváltoztatni őt. Emellett mindig tiszteljük a gyermeket, ha nevelés közben is tiszteletet mutatunk iránta, ő is tisztelni fog bennünket, a családtagjainkat és másokat is. Ha elragad a hév, ne késlekedj bocsánatot kérni - viselkedjünk úgy, ahogyan azt tőle is elvárjuk. Következetesség, tisztelet és alkalmazkodás kulcsfontosságú. Ennek jegyében ne térjünk el a szabályoktól nyilvánosság előtt sem, például a boltban történő hisztizés esetén sem. A következetlenség elkerülésére érdemes leülni, beszélgetni a gyerekkel, de csak röviden és határozottan, ne tartsunk előadást. Megfelelő elfoglaltsággal tereljük el a figyelmét. A szülői tekintélyt a belső rendezettség kisugárzása adja meg és a törődő figyelem gyermekünk számára. 
 Irodalom:
Kim John Payne (Fordító Hűvös András 2018): Melegszívű fegyelmezés - Kisgyerekkortól kamaszkorig Kiadó: Kulcslyuk Kft ISBN: 9786155281549
Jane Nelsen (Orzóy Ágnes 2013): Pozitív fegyelmezés: Kiadó: Reneszánsz ISBN:
9786155336096

Amikor az érett személyiség jellemzőit már magunkon megtapasztaljuk. Mely jellemzőkről van szó?
•	Az életében, ha gonddal találkozik, ne másoktól várjon segítséget, hanem keresse meg a probléma gyökerét és lelje kedvét annak megoldásában. Hiszen az együttélésben és a gyermeknevelésben mindig adódnak megoldandó problémák, melyre megoldást kell találni.
•	Szilárd szokásokkal kell rendelkeznie, amelyek fizikai és szociális helyzetekben eredményes alkalmazkodást biztosítanak az Ön számára.
•	Jó kapcsolatának kell lenni a valósággal. Ez a helyzetek és a személyek helyes megítélésében nyilvánul meg. A realitáshoz való „jó viszony” abban is megnyilvánul, hogy nem fél az ismeretlentől, nem keresi görcsösen a biztonságot, hiszen a biztonság Önben van.
•	Valóságos önértékeléssel (önismerettel) kell rendelkeznie, képesnek kell lennie önmaga elfogadása, stabil identitástudata kell legyen.
•	Fontos jellemző az intimitásra törekvés, azaz mély, de megválasztott szociális kapcsolatok, melyekben a saját én „feloldódik”.
•	Sokoldalú érdeklődés és tevékenység
•	Kitágult idődimenzió, azaz a jelen tevékenység összefüggésbe állítása a múlttal és jövővel, tervezési képesség.
•	Az érett személyiség képes arra, hogy például hivatali kudarcát ne vetítse rá a családdal való együttlét jó hangulatára.
•	Fontos önmaga pozitív megítélése a produktivitásban.
•	Életigenlés és elfogadás jó viszony a természettel és az emberekkel.
•	Spontaneitás és feladatközpontúság
•	Távolságtartás, a magánélet önállósága és sértetlensége
•	A befogadás állandó frissessége
•	Szociális érzés: azonosulás, együttérzés és gyöngédség
•	Mély, de szelektív társas kapcsolatok
•	Demokratikus jellemszerkezet: mások tiszteletben tartása
•	Alkotóképesség, kreativitás, humorérzék
Freud: az érett személyiség legfontosabb képességei: tudjon szeretni és dolgozni.
Cabot: az egészséges ember élete: munka, szeretet, játék és istenhit.

Nem könnyű összeegyeztetni a munkahelyet az anyasággal. Amennyiben közel élnek a nagyszülők, sokat tudnak segíteni, vagy segíthetnek a kisgyerekes barátnők, szomszédok.

Minden, amit a gyermekünk tesz, kész csodának tűnik. Soha nem felejtem el azokat a pillanatokat, amikor a gyermekeim először rám mosolyogtak, amikor első lépteiket megtapsoltuk és (...) nincs csodálatosabb érzés, mint amikor a karunkon alszik el egy gyermek, s mi arra gondolunk, milyen jó, hogy vigyázhatunk rá.
Nicholas Sparks

Úgy gondolom a legfontosabb mind a két esetben, hogy tisztában legyünk az együttélés alapvető szabályaival.
Sok mindent megtanulunk az iskolában, de hogy hogyan tudunk sikeresen működtetni egy kapcsolatot, milyen fő buktatói vannak, és azokat hogyan kerüljük el, arról keveset beszélünk.
Szoktuk hangoztatni, ha egy ház alapja nincs jól megépítve, akkor az a ház nem lesz túl hosszú életű. Ezek az alapok olyannyira fontosak, mint a kenyérhez a liszt és a kovász. 

Egy párkapcsolat működésének két alapja van:
1.	A közös célok megléte
2.	Az egyéni szükségletek kielégítése
Ezt az alapot évről évre a párnak érdemes átgondolni, sokat kell beszélgetni róla, hogy a párkapcsolat megfelelően tudjon működni. Ha két ember a közös célok alatt egészen mást ért, a párkapcsolatán teljesen más célok szerint dolgozik, akkor azon vehetik észre magukat, hogy egy csapatban játszanak, de valójában akadályozzák, és nem segítik egymást. Ez a probléma mikor merül fel? Amikor egy férfi és egy nő „csak úgy” együtt van. A másik, amikor nincsen közös cél kitűzve, és amikor egy pár nagyobb közös céljai teljesülnek, de nem tűznek ki helyettük újakat. Mit okoz a cél hiánya?
 - Amikor a megváltozott élethelyzetben elfelejtünk közös célt megfogalmazni, a különböző tevékenységeink miatt eltávolodhatunk egymástól.
Emiatt egyre többször vehetjük észre, hogy a párunk a saját döntéseit, céljait követ, és semmiben nem támogat minket, sőt valójában gyakran akadályoz. Ebből kifolyólag nagyon sok megoldhatatlannak tűnő nézeteltérés alakulhat ki, amelyekkel nem tudunk mit kezdeni.
Mi a legfontosabb teendő a párkapcsolatunkban? Folyamatosan tisztázni kell a közös célokat. Ha nincsenek közös célok, akkor pedig ki kell tűzni őket. Keresni kell valamit, amit mind Ön, mind pedig párja el akar érni. Valami olyat, amit mindketten szívesen csinálnak, ami mindkettőjüknek munkát ad. 
Minden párkapcsolat a szeretetre épül. A szeretet nem szól másról, mint az adni tudásról. Adunk a párunknak mosolyt, ajándékot, kedves szavakat, ölelést, támogatást. Igazából odaadjuk magunkat is. Tudnunk kell, hogy mire van szüksége a párunknak, és ezt gyakran át kell beszélnünk. A következő feltáró kérdéseket érdemes feltenni: Hogyan járhatok a kedvedben? Hogyan tudnék igazán jó feleség/férj/barátnő lenni?  Mit csináljak, amiből érzed, hogy szeretlek? Mire van szükséged mostantól? Fontos, hogy leüljünk a párunkkal és tárjuk fel a szükségleteit és vágyait. Folyamatosan azt kell adni a párunknak, amit a feltáró beszélgetésben kért.
Társkapcsolatunkhoz még ismernünk kell a sikeres konfliktuskezelés három pillérét:
1.	Tiszteletben tartom a társam véleményét, még akkor is, ha nem értek vele egyet.
2.	Kedvelem a társam és megteszek érte még a mai napon mindent, amit csak tudok.
3.	Csapattársak vagyunk, és megoldást tudunk találni a problémára.

A párkapcsolatunkon mindig dolgoznunk kell, a működőképességéhez kell, hogy nap, mint nap munkálkodjunk rajta.

A válaszom, hogy mind a kettő lehet jó a gyermek számára, csak bizonyos dolgokkal számolni kell a szülőknek. 
Nem könnyű összeegyeztetni a munkát, az otthon kialakítását és a szülőséget. Gyermeket szülni általában éppen abban az időszakban szoktak – a húszas évek végétől a harmincas évek közepéig –, amikor a munkára kellene koncentrálni és keményen kellene dolgozni, ha bármilyen szakmai sikert el akar az ember érni.
Bizony a biológiai óra ketyeg (elsősorban a hölgyekről beszélek), de amire figyelmeztet bennünket, hogy jó, ha tudjuk, a gondolkodásunk a húszas éveinkben sokkal rugalmasabb és „bevállalósabb” a gyermekneveléssel kapcsolatosan.
Harmincéves kor körül már egy kicsit jobban féltjük gyermekünket, mert tudjuk, mi minden veszély fenyegetheti őket, ezért kissé túlféltjük, különösen jellemző ez a harminc év fölött az első gyermekét váró édesanyákra.
Hiszem, hogy fiatal anyaként és dolgozó nőként egyaránt sikeresek lehetünk, csak figyelnünk kell a következőkre:
•	az anya nélkülözhetőségére
•	az apai gondoskodás jelentőségére
•	szervezési feladatokra 
•	a munkába történő visszatérés lehetőségeire
•	a bébiszitter vagy nagymamák és barátok bevonására.

Nézzük meg röviden mire is gondolok: 
Az anya nélkülözhetősége: nem az a lényeg, hogy az anya állandóan a gyerek mellett legyen, hanem az, hogy mindig-vagy legalább az idő túlnyomó részében- olyan valaki legyen a gyerekkel, aki szereti.
Az apai gondoskodás: az apák remek anyák lehetnek, ha van idejük és kedvük a gyermekkel együtt játszani, hiszen legtöbbször ők is szeretnének több időt tölteni gyermekeikkel.
Szervezés: nemcsak érzelmi problémákkal kell szembenézni, amikor a nők visszamennek dolgozni. Szervezni is tudni kell. Az anyaság és a hivatás összeegyeztetése szervezéssel és tervezéssel telített éveket jelent.
Visszatérés a munkába: szülés után visszatérni a munka világába nem könnyű. A test megemelkedett hormonszintje és ennek változásai pszichológiai problémákat okozhatnak. A szülés fizikailag és érzelmileg egyaránt óriási megterhelés. Nehéz megjósolni, hogyan fogja magát érezni a nő a szülés után. Legjobb, ha tudatosítjuk, hogy irracionális érzelmeink lehetnek majd és nem tudhatjuk előre, ezek milyen formát öltenek, és hogyan befolyásolják viselkedésünket. A stressz és a fáradtság miatt a munkateljesítmény is romolhat.
A bébiszitter vagy nagymamák és barátok bevonása: a nagymamák és barátok hatalmas szeretettel veszik körül a gyermeket és ez a legfontosabb a gyermek szempontjából. Amennyiben bébiszittert fogadunk, a következőkre érdemes odafigyelni: legyen tapasztalata a gyermekek gondozásában, legyen megfelelő végzettsége, fogadja el a szülők nevelési elveit, energikus személyiség legyen, aki játszik a gyermekkel és érdekelje annak fejlődése, legyen kapcsolata a családdal.
Végül gondoljunk arra, amit általában elfelejtünk megemlíteni, hogy a gyerek egy csodálatos lény, aki nagyon boldoggá tehet bennünket!

Bizony - bizony az iskolakezdés nagyon megváltoztatja a család és a gyermek mindennapjait.
A mindennapok rutinja, mint például a rendszeres felkészülés az órákra, azon tevékenyen részt venni és végig összpontosítani nem egyszerű a gyermekek számára. A számonkérésekhez kapcsolódó stressz érthetően sokkal inkább próbára teszi a szülőt és gyermeket is. Ez egy új helyzet mind a két fél számára. 
Amikor először léptünk az iskolába, úgy tűnt nekünk, hogy valami új kezdődik, szokatlan és ismeretlen dolog, amire nagyon régóta készültünk. Mert a tudás addig is halmozódott szinte az első tapasztalatunktól. Tudjuk azt, hogy az iskola lényege emberi életünk egyszerű folytatása. Folytatása annak a tanulásnak, ami eddig is életünk része volt. Akkor is része, ha csak szemlélődtünk, figyeltük az állatok világát, a növényeket, növekedésüket. Úgy ahogy régen barátokat kerestünk, emberi társat minden közösségben, vagy ahogyan a világban sorra vettük, hogy mindenki dolgozik és folyamatosan tanul valamit. Szinte azt mondhatnánk, hogy örökké tanultunk, csak azt, hogy tanulunk nem fogtuk még föl. Ha tudjuk ezt, ha felfogjuk, megértjük, hogy a tanulás életünk örök része. Talán így az iskola nem lesz már riasztó, nyitottan lépünk át a kapuján, és ez a nyitottság fontos, hogy végig megmaradjon. Hiszen az óvodában alaposan felkészítik gyermekeinket az iskolaérettségre és az iskola belső életének megismerésére. A tanító nénit elhívják az óvodába, majd az óvodások is ellátogatnak egy órát megtekinteni. Az iskola nyílt napok szervezésével segíti a gyermekeket, ahol megtapasztalhatják, hogy szeretettel várják őket. Amíg az óvodában a játékos tanulás volt jellemző, most már tudjuk, hogy tanulunk. Ami az iskolában elkezdődik, folytatása az óvodának. Folytatása még magasabb szinten. Felkészülés az önálló életre. Felkészülés a munkára, hivatásra, ami az embert emberré teszi. Az ember életének az iskolában eltöltött időszaka a legszebb évei közé szokott tartozni, hiszen nem csak barátokat szerez, önismeretet, hanem tudást a mindennapi élethez. Az egész életet átszövő tanulási folyamat kezdődik el az iskolakezdésekor, hiszen a holnap emberének egész életében meg kell őriznie tanulási képességét.
Amennyiben rossz jegyet hoz haza a gyermekünk, legfontosabb, hogy megbeszéljük vele, vajon ő mit gondol, miért kapta a rossz jegyet. Sajnos a rossz jegy kedvezőtlenül befolyásolhatja az önbizalmát és a társai közt elfoglalt helyét is. Amennyiben szükségesnek találja a szülő, érdemes felkeresni a tanítónőt. Fontos még a házi feladat áttekintése, esetleg közös megbeszélése, de tudatosítani kell, hogy a gyermek dolga a tanulás, mert ez az ő érdeke. Érdemes feltenni ezt a kérdést, kinek az érdeke a jó jegy megszerzése? A tudás megszerzése a fontos. Hívjuk fel a gyermekünk figyelmét az erősségeire és nagyon fontos, hogy szülőként elégedjünk meg az elég jóval is. 
Mert mi szülők sem vagyunk mindenben tökéletesek.

Véleményem szerint hit nélkül nem lehet élni, hiszen ez ad erőt a mindennapi életünkhöz, párkapcsolatunkhoz, munkánkhoz és egészségünkhöz. Amikor bajban vagyunk önkéntelenül is mondjuk: „Istenem segíts!” Legyen ez vallásalapú hit, vagy embertársaink iránti szeretet hite, de úgy gondolom, elsősorban önmagunkban kialakított hit a legfontosabb.
Akkor lesz hitünk a világban és másokban, ha Magunkban is hiszünk.
Bizalommal csak akkor tudunk másokhoz fordulni, ha van önbizalmunk, hinni is csak akkor tudunk másban és másokban, ha magunkban is hiszünk.
Önbizalmunk csak akkor lesz, ha vannak céljaink, amit el akarunk érni és képesek vagyunk ezekért a célokért nap mint nap tenni, így elérni azokat.
Ezért fontos, hogy célokat tűzzünk ki és azokat meg is valósítsuk.

A jó célkitűzés alapszabályai:
1. Az a jó cél, ami a Tiéd, és amiért ki kell lépni a konfortzónádból
2. Fontos, hogy az idő is behatárolt legyen, és mindennap tenni kell a megvalósításért
3. Konkrét cél kell legyen
4. A cél legyen eredményorientált
5. Reális és elérhető

Hitünk is úgy lesz magunkban, ha képesek vagyunk rá, hogy változzunk és megtapasztaljuk, hogy nem csak azok vagyunk, akinek eddig gondoltuk Magunkat.
Rá kell jönnünk, hogy azzá válhatunk, amivé csak szeretnénk, ez azon múlik, hogy mit teszünk érte nap mint nap.
A változásokhoz a következők szükségesek:
– pozitív gondolatok,
– kitartás,
– elszántság,
– akaraterő
– bölcsesség és HIT

Jó, ha mindig újabb és újabb kihívásokat keresünk és azokat bátran meg is valósítjuk, megtaláljuk a Hitet magunkban.

A feltett kérdés nagyon aktuális probléma mind a szülőknek és mind a gyermeknek egyaránt, hogy miért?

A mindennapi életünkben zajló változást, mint például a digitális fejlődést, szükségszerű követnünk, hiszen használjuk a magánéletünkben, munkahelyünkön és szabadidőnkben is. A telefonok és tabletek használata beépült a családok életébe, ezért a szülők szerepe megnövekedett abban, hogy otthon milyen szabályokat állítanak fel a gyermekeiknek. Természetesen az egyik legfontosabb, hogy ők maguk milyen mintát adnak gyermekeiknek. Ennek érdekében fontosnak tartom, hogy a mindennapos konfliktusokat elkerüljék, tisztázni kell, mikor, hol és meddig lehet használni a telefont. Érdemes bizonyos szabályokat, követelményeket közösen megbeszélni és kialakítani, például:
– Fel kell hívnunk a gyermekek figyelmét, hogy érték az együtt töltött idő és a meghitt beszélgetések, hiszen ezáltal is bővül a gyermekek szókincse.
– Közös egyetértés szükséges abban, hogy az egyéni és családi fotókat kinek lehet elküldeni, hiszen a szülő felelőssége megvédeni a magánéletünket.
– Étkezések alatt se a gyerekek, se a felnőttek ne használják a mobiltelefont, mivel ez egy tudatos jelenlétet kíván.
– Meg kell beszélni a gyermekekkel, hogy a tanulásnál nagyon fontos, hogy egy dologra tudjanak koncentrálni, a memorizálás lesz így könnyebb a számukra.
– Fontos tisztázni a telefon használatának idejét, időtartamát, szerepét és költséghatékonyságát.

Véleményem szerint mindezek betartásával a függőségi viszonyt és a konfliktushelyzeteket kiküszöbölhetjük gyermekeinknél.

Európai Uniós példa, Franciaországban nemrégiben megszavazták azt a törvényjavaslatot, amely kimondja, hogy a közoktatási intézményekben tilos a mobileszközök használata – személy szerint egyetértek vele.